Az esküvőről...

Az esküvőről...
 
 

Mikor és hol kell bejelentkezni a polgári esküvőhöz? Milyen okmányokra van szükség? Külső helyszínen is meg lehet tartani a szertartást? Mi az egyházi esketés menete?

Polgári esküvő
Az esküvő szervezésének megkezdésekor először az anyakönyvi hivatalt kell felkeresni legalább két hónappal az esküvő tervezett időpontja előtt, de ha a nyári hónapok frekventált hétvégéin külső helyszínen kívánják megtartani a szertartást biztosabb három-hat hónappal előtte lekötni a megfelelő időpontot. Az anyakönyvi hivatalban a
házasulandóknak személyesen kell bejelentkezniük, az ehhez szükséges iratokról, külföldi partner esetén az általa beszerzendő dokumentumokról és azok hiteles fordításának módjáról, az ügyfélfogadási rendről, a budapesti házasságkötő termek befogadóképességéről tájékoztatjuk Önöket és segítünk a hivatalos iratok, hiteles fordítások beszerzésében, a megfelelő helyszín megtalálásában, a szertartás menetének megtervezésében, illetve a kísérő műsor, zene, vers kiválasztásában is.

Római katolikus esküvői szertartás
Három-hat hónappal az esküvő előtt személyesen kell bejelentkezni a menyasszony vagy a vőlegény lakhelye szerinti plébánián - ha másik templomban tervezik az esküvőt, akkor engedélyt kell kérni attól a plébániától, ahová a pár tartozik. A katolikus házasságkötés feltétele, hogy legalább az egyik fél katolikus legyen, ennek igazolására a házasságkötés előtt legfeljebb három hónappal kiállított keresztlevelet kell bemutatni. Az esküvő előtt jegyesoktatáson kell részt venni általában három alkalommal, de ez egyházmegyénként változó.

Református esküvői szertartás
A református egyház nézete szerint nem egyházi házasságkötésre, hanem a polgári keretek között megkötött házasság egyházi megáldására kerül sor a református esküvőn. A házasságmegáldó istentiszteletre legalább egy hónappal a tervezett esküvő előtt szükséges bejelentkezni a pár lakóhelye szerint illetékes plébánia hivatalban.

Evangélikus esküvői szertartás
A fent említett vallásokhoz hasonlóan itt is előírt az egyik házasulandó fél keresztsége és a részvétel a felkészítő beszélgetéseken.

Zsidó esküvői szertartás
A zsidó esketés feltétele, hogy a vőlegény és a menyasszony is zsidó vallású legyen. Az esküvőt
a rabbi vezeti, aki két vallásos tanút nevez ki a szertartás hitelesítéséhez. A liturgia hét áldásból áll. A hagyományos szertartás szerint baldachin (chupá) alatt esketik a párt, a rabbi felolvassa a házassági szerződést és a régi szokásoknak megfelelően a pohártörés is elmaradhatatlan
része az esküvőnek.

Szertartás külső helyszínen
Amennyiben különleges helyszínen, kastélyban, parkban, vagy földön, vízen, levegőben képzelték el az igen elhangzását, akkor időben kell egyeztetni az anyakönyvvezetővel és a felkért pappal.
A polgári esküvő esetén a kiválasztott területhez tartozó illetékes anyakönyvvezetőt kell megkeresni - az esketés feltétele, hogy a helyszín egyértelműen beazonosítható (területi helyrajzi szám, a Dunán folyamkilométer) és az anyakönyvi jegyzőkönyvben feljegyezhető legyen.
Egyházi esküvő esetén más a helyzet: római katolikus szertartást nem lehet máshol celebrálni
csak felszentelt templomban, kápolnában. A református és evangélikus plébániák rugalmasabbak, bár ez minden esetben egyéni elbírálás alá esik, attól függően, hogy az adott plébánia papja hajlandó-e elvállalni az esketést külső helyszínen.

Bevonulás a szertartásra
A teremben a menyasszony rokonsága a jobb, a vőlegényé a bal oldalon foglal helyet.
Hagyomány szerint először a nagyszülőket vezetik az első széksorok egyikéhez, ezt követően érkeznek az örömszülők, utolsóként a menyasszony édesanyja, ami az esküvő kezdetét is jelzi egyben. Bevonuláskor a vőlegényt az édesanyja, míg a menyasszonyt az édesapja kíséri, de bevonulhat a vőlegény, menyasszonyával a karján is,
őket követik a tanúk.